Bozorády Zoltán nekrológ

 

Életének 82. évében elhunyt Bozorády Zoltán nyugalmazott esperes, püspökhelyettes, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium első iskolalelkésze.  Alább D. Szebik Imre nyugalmazott püspök rá emlékező sorait olvashatják.

Bozorady Zoltan

Bozorády Zoltán Sátoraljaújhelyen született 1941. március 4-én. Mezőgazdász-közgazdász édesapjának és pedagógus édesanyjának első gyermekeként látta meg a napvilágot. Két évvel később Ilona húgának örülhetett a család. Neveltetésükben a becsületes helytállás és a lelkiismeretes életfolytatás ajándékát fogadhatták el. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen kezdte; a városi gimnáziumból politikai okok miatt eltanácsolták, a debreceni református gimnáziumban tett sikeres érettségi vizsgát. Gyermeksége idején részt vett egy csendesnapon, ez alkalommal született meg szívében először a gondolat, hogy lelkész szeretne lenni.

1959 szeptemberében kezdte el teológiai tanulmányait Budapesten, az akkori Evangélikus Teológiai Akadémián. A lelki életében végbement változásról így vallott: „…amiről tanultam, egyszer csak nem tankönyv, nem tantárgy volt, hanem életté vált számomra. Tanáraim előadásait Isten hitelesítette.” Vető Lajos püspök szentelte lelkésszé 1965-ben Budapesten, a csepeli gyülekezet templomában, szentelési igéje 1Kor 15,14.20 volt.

Ugyanebben az évben kötött házasságot az ugyancsak teológiát végzett, később lelkésszé szentelt Lőrincsik Judittal. Ötvenhét együtt eltöltött esztendő egyre mélyülő szeretettel gazdagította közös életútjukat. Harmonikus házasságukat a Teremtő négy gyermekkel áldotta meg. Zsuzsanna, Zoltán, Kriszta és András most édesapjuk szeretetéért áldják Istent gyermekeikkel együtt.

Bozorády Zoltán a segédlelkészi szolgálatát Kővágóörsön kezdte, majd a dél-borsodi misszióban, később Miskolcon, Fabiny Tibor parókus lelkész mellett végezte. A diósgyőr-vasgyári gyülekezetben esperesi segédlelkész egy évig. 1967-ben a rudabányai hatalmas szórvány, ahol egy éven át szolgált, próbára tette fizikai állóképességét. Ezután az egyházkerület püspöke Celldömölkre helyezte. Principálisaira hálás szívvel emlékezett közöttünk. Az őrimagyarósdi gyülekezetben végzett szolgálata jó gyümölcsöket termett, s élénk lelki életet élt a hívők közössége, ennek az egész faluban és a szórványokban is jó híre terjedt.

1978-ban hívta meg őt és feleségét szolgálatra az Északi Egyházkerület legnépesebb gyülekezetének, a nyíregyházinak a presbitériuma. Ekkor bontakozott ki Zoltán testvérünk személyiségének sokoldalúsága, az egyház Urától kapott talentumait itt kamatoztatta közel negyven éven át. A Nagytemplom népes gyülekezete örömmel hallgatta Krisztusra mutató, az ő követésére hívó, ébresztő igehirdetéseit. Megelevenedett az ifjúsági munka, egyre népesebb közösség, munkatársi gárda vette körül a lelkészt. Első feladatának tekintette, hogy Vargabokorban imaházat építsen; ez meg is valósult a hívek aktív részvételével.

A rendszerváltás kezdetén nyilvánvalóvá vált a szeretetszolgálat bővítésének igénye. A Lélek indítására és Nyíregyháza város vezetőségének biztatására Bozorády Zoltán egy új, száz személyt befogadó épület megvalósításába kezdett. Irányítása alatt épült meg 1993-ban – többévi, az anyagiakkal való hozzáértő gazdálkodással és külföldi segítséggel – az Emmaus Evangélikus Szeretetotthon, amely nevében is hordozza a Jézussal az emmausi úton való találkozás prioritását és a magányos idős emberek felkarolásának szükségességét. A külső szemlélők szemében az evangélium igazságát az irgalmasság tettei hitelesítik – Bozorády Zoltán ezt a munkatársai előtt is feltárta, s az otthonban a reggeli áhítatok jó töltekezési alkalmat biztosítottak az idősek közti együttérző szolgálatok végzésére.

Nyíregyháza város népességének növekedése, a nagy létszámú evangélikus gyülekezetben a korszerű lelki munka megszervezése indokolta, hogy a szeretetotthon telkén új evangélikus templom épüljön, ahogyan ez a korábban a nagy egyházközség lelkészei által ellátott Nyírteleken, Nagycserkeszen, a kertvárosi gyülekezeti részben is történt. Az új városrész evangélikusainak gyülekezetté szervezésében és az új istenháza megépítésében teljesedett ki Bozorády Zoltán lelkészi szolgálata. Közben Bodrogkeresztúron konferencia- és pihenőházat vásárolt, ahol részben idősek pihenhettek, nyaranta pedig ifjúsági táborok hívogatták a megkonfirmált fiatalokat.

Lelkipásztori karizmája sok segítő és hitre vezető beszélgetés által növelte a gyülekezetet, és erősítette a szolgálatot végző testvéreket mind az új gyülekezet lelki építésében, mind az idősek közti szolgálatban. Fáradozása nem volt hiábavaló. Nyugdíjas éveiben rendszeresen tartott istentiszteleteket a határunkhoz közel eső szlovákiai magyar ajkú gyülekezetekben, s az üres sátoraljaújhelyi parókián gyermek- és ifjúsági összejöveteket szervezett a helyi és a nyíregyházi fiatalok részvételével. Országos hitépítő konferenciák gyakori igehirdetője Piliscsabán, tagja volt az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért nevet viselő szolgáló körnek, és vendégprédikátorként is szívesen szolgált egyházunk különböző gyülekezeteiben.

A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium újraindulása után, 1992-ben Bozorády Zoltán lett az intézmény iskolalelkésze. 1997-ben a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye gyülekezeteinek bizalma az esperesi szolgálatra hívta el. E tisztet 2007-ig, a nyugalomba vonulásáig töltötte be. Közben 2000-től hat éven át püspökhelyettesként építette a bizalmat az Északi Egyházkerület lelkészei és gyülekezetei között.

Zoltán testvérünk türelmét több éve betegségek sora tette próbára, de végső szívdobbanásáig végezte az áldott Orvos szolgálatát. Utolsó igehirdetését még elkészítette karácsony estéjére, de 2022. december 23-án reggelre elcsendesedett a megfáradt szív dobogása. A prédikációt már nem mondhatta el a gyülekezet közösségében…

Temetésén népes gyülekezet, közel harminc lelkész kísérte utolsó útjára a nyíregyházi Északi köztemetőben – ahol korábbi nemzedékek evangélikus lelkészei is pihennek –, és köszönte meg az egyház Urának, hogy Bozorády Zoltánt nekik adta, s ő közöttük végezte sok jó gyümölcsöt termő szolgálatát. Koporsója felett az igehirdetést Ittzés István nyugalmazott lelkész tartotta Jel 22,16–17 alapján. A temetési liturgiát dr. Fabiny Tamás elnök-püspök és Zsarnai Krisztián esperes végezte. Az egyházkerület főpásztora ismertette elhunyt testvérünk gazdag életútját és sok áldással kísért szolgálatát. Az igehirdetés egyszerre volt megemlékezés az elhunyt sokirányú tevékenységéről, tanúságtétel a Krisztusban nyert örök életről s megtérésre hívó szó mindnyájunk szívéhez.

Zoltán testvérünk sokrétű szolgálatát az egyház Urának köszönjük, aki elhívta őt az evangélium hirdetésére, a hívek és lelkésztársak pásztorolására, s a Krisztusért ajándékozza neki az örök életet. Az itt maradt gyászolóinak adjon bizonyosságot a mi Urunk által ígért megváltásunkban. Legyen áldott emlékezete abban a reménységben, hogy akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk (vö. Róm 14,8).

Temetésen készült képeket a képgalériában lehet megtekinteni!